Az összegyűjtött tudást, tapasztalatot és kapcsolatrend­szert 2014-ben kezdte saját cég építésére fordítani Oszkó Péter, az OXO Csoport vezetője és alapító tulajdonosa. Előtte tanács­adással, majd kockázatitőke-befektetésekkel foglalkozott, s azért kedvelte meg ezt az utóbbi szakmai területet, mert változatos­nak, dinamikusnak és inspirálónak tartotta és tartja ma is. Innova­tív, feltörekvő, egyedi technológiai fejlesztésekkel a piaci és üzleti gyakorlatba változásokat vivő vállalkozásokkal akart foglalkozni, ezért az ötlet fázisból vállalkozássá alakuló csapatokkal kezdett dolgozni. Később, amikor ezek befektetésre alkalmas célpontok­ká nőtték ki magukat, akkor először maga invesztált, majd befek­tetőtársakat gyűjtött maga köré.

A csoport első társasága, az OXO Labs egy akcelerátor, tanács­adó jellegű cégként kezdett működni és karolt fel induló vállal­kozásokat. A csoport 2015-től egészült ki első befektetőcégé­vel, ettől fogva vált üzleti „angyallá”. „Akkoriban többen kezdtek hasonlóan gondolkodni és nyitni az újszerű vállalkozási ötletek felé, így több befektetőtársat voltam képes magam köré gyűjte­ni, és a csapatot is gyorsan fel tudtam építeni. Több üzleti angyal is beszállt a nagy kockázatú, de innovatív technológiai befekteté­sekbe, s egyszerre jutottunk arra a következtetésre, hogy ilyen tí­pusú tevékenységet közösen, a pénzügyi erőforrásokat és az üz­leti tudást összeadva, nagyobb, kiegyensúlyozottabb portfóliót építve érdemes folytatni. Eleve az volt a célunk, hogy ezt a mun­kát magánbefektetőkkel együtt indítsuk el, majd zárt körben intézményieket vonjunk be, végül pedig a tőkepiacon is meg akartunk jelenni. Mostanra érett meg bennünk, hogy az utóbbi már reális célkitűzés” – mondta Oszkó Péter.

Az induláskor is úttörőnek tartották magukat, elsőként hoz­tak létre itthon ténylegesen több független privát invesztorból szerveződő angyalbefektető társaságot, de a nyilvános forgal­mazással is folytatni akarják ezt a gyakorlatot. A kockázatitőke-befektetési iparágba tartozó technológiai befektetőcégük tőzs­dére vitelével egy az angolszász piacokon egyébként már létező instrumentumot kívánnak a hazai gyakorlatban meghonosíta­ni. Ennek keretében ilyen jellegű invesztíciót nem csupán zárt körben, hanem nyilvános forgalmazású likvid befektetési esz­köz jegyzésével lehetne megvalósítani. Oszkó hozzátette, hogy a magas kockázati szintű technológiai befektetésnél a likviditás so­kak számára kezelhetővé teheti a rizikókat, és hozzáférhetővé te­heti ennek a szektornak a növekedési lehetőségeit is, miközben egy nagyobb portfólióban meg is oszlik a kockázat. Itthon még nem volt ilyen befektetési forma – hangsúlyozta –, magánbefek­tetők eddig legfeljebb maguk szállhattak be közvetlenül konkrét technológiai cégekbe vagy invesztálhattak zárt körű és zárt végű, nyolc-tíz éves futamidejű intézményi alapokba, ahogy intézmé­nyi befektetőknek is erre volt csak lehetőségük.

Ami a befektetési politikájukat illeti, alapvetően a technoló­giai innovációk minden területén aktívak, bár a hazai piaci körül­ményekből adódóan nagyobb arányban invesztálnak B2B üzle­ti modellt követő technológiai innovációkba. Eleinte 30-50 millió forintot tettek egy-egy társaságba, most már 150 milliós össze­geket fektetnek be cégenként, de ezt is tovább akarják növelni. Az intézményi kör megszólításával az 1-1,5 milliárdos kategóri­ában is megjelenhetnek, azaz a már későbbi, növekedési fázis­ban lévő vállalatok mellé szintén oda tudnak állni. Ezáltal a sa­ját portfóliócégeiket is el tudják kísérni a fejlődési folyamatban. A befektetések mellett a kivásárlási üzleteket szintúgy meg akarják honosítani a területükön, amire tavaly már volt is példa az ese­tükben, amikor egy teljes technológiai portfólió egyidejű fel­vásárlásáról kötöttek megállapodást. Várakozásaik szerint a ha­zai piacon egyre tipikusabb lesz az egy-két befektetési kör után likviditási problémákkal küzdő technológiai cégek portfóliója, amelyek esetében a sokszor közpénzeket kezelő invesztorok ki­szállási kényszerrel küzdenek, ők pedig ezek közül is ki akarják válogatni azokat, amelyek további finanszírozásra érdemesek. A korai és növekedési fázisú befektetéseken túl tehát a kivásárlá­si ügyletek körében szintén aktív piaci szereplők kívánnak len­ni, ezzel ráadásul piaci alapúvá is tennék a közpénzből felnevelt startupportfóliók legjobbjainak a finanszírozását.

Nehéz arról dönteni, hogy melyik társasággal dolgozzanak együtt. Minél korábbi fázisban lépnek be egy cégbe, annál in­kább az emberállomány a meghatározó. Ezt az indokolja, hogy az indulástól rengeteg változás után jut el egy vállalat a konk­rét termékig. Így azt kell felmérniük, hogy a társaság alapítói mennyire alkalmazkodóképesek, hiszen sokszor előfordul, hogy olyan termékekbe és piacokba fektetnek be, amelyek az invesz­tíció időpontjában még nem is léteznek, és egyébként is folya­matosan alakulnak. Így korai fázisban többnyire intuitív alapon döntenek, érettebb szakasz esetén viszont már konkrétabb piac­elemzések alapján tudnak véleményt formálni.

„Egyre szélesebb befektetői kört tudunk megszólítani, mind nagyobb portfóliót vagyunk képesek építeni, és egyre éret­tebb fázisban tudunk finanszírozást nyújtani. Az iparági átlagnál kisebb a leírási arányunk. Az eddigi 28 befektetésünk között csak 3 olyan található, amely már nem működik, de a többi aktív, sőt több van, amelynek az esetében potenciális kivásárlásokról, teljes cégértékesítésekről tárgyalunk” – tette hozzá Oszkó Péter, aki el­dicsekedett azzal is, hogy a teljes portfóliójuk átlagos befektetési időtartama másfél év, miközben a legutóbbi portfólió értékelésük szerint az invesztíciós érték mintegy háromszorosát éri.

„Sok kedvenc befektetésünk van. Akad köztük klasszikus szerver­szolgáltatóval kapcsolatos. Ez stabilan jól teljesítő cég, 20 száza­lékos nyereségaránnyal, de milliárdos árbevétel felett teljesítő, online ajánlórendszert működtető vállalatunk is éppen úgy van, mint dizájnbeton-portfólióvállalkozásunk. Ezzel ellentétes példa­ként korai fázisban tart egy ökoházprojektünk, amelyet akkor ka­roltunk fel, amikor az első termék még csak tervezési szakaszban volt. Azóta viszont piacra került, több mint ígéretesen halad az értékesítése, és már most teljesen önfenntartó az üzleti modellje. Szintén különbözik ettől egy agrárinnovációs portfóliócégünk – ez egy mobilalkalmazást fejlesztett ki, amely súlymérő megoldás állattenyésztők számára. A felvételi folyamatokat szoftveres, mes­terséges intelligencia alapú megoldásokkal kiszolgáló HR-alkal­mazásokat kidolgozó társaságunk is szépen fejlődik, de sorolhat­nánk még tucatnyi hasonlóan ígéretes projektünket. Kihívások persze mindenhol vannak, de aktívan segítjük a portfóliócége­inket azok leküzdésében, így a nehéz helyzetekből többnyire megerősödve tudnak kilábalni” – fűzte hozzá Oszkó Péter, akinek régi meggyőződése, hogy a sikerből motivációt lehet a legjob­ban meríteni, tanulni viszont leginkább a nehézségekből lehet.

Két éven belül szeretnék elérni, hogy a befektetőtársaikkal és több, ma már velük tartó intézményi befektetővel együtt alapí­tandó holdingjukat nyilvánosan bevezessék a Budapesti Érték­tőzsde részvénypiacára. Ez a további forrásbevonást segíti majd, miután olyan intézményi, illetve magánbefektetők is beszállhat­nak, akik/amelyek nem a startupszektorban megszokott hosszú távra terveznek, hanem akár csak egy-két évig szeretnék ennek a szegmensnek a növekedési lehetőségeit kipróbálni. Ide mind a 25 jelenlegi portfóliócégük bekerül, és a holdingban építik to­vább a portfóliót, sőt addig exiteket is le akarnak bonyolítani, amivel a jövőbeli értékelést is segíthetik. „A méretgazdaságos­ság előnynek számít nálunk, hiszen ennél nagyobb portfólió­ja a startupszektorban csak az állami vagy részben uniós finan­szírozású szervezeteknek van, és azokba külső befektetők nem léphetnek be. Mi jelentős részben a saját pénzünket kockáztat­juk. A csoporttal öt éve vagyunk jelen az ágazatban, a szakem­bergárdánknak pedig évtizedes tapasztalata van” – fejtette ki Oszkó Péter.

Az angyalbefektető cégükbe eddig összesen 650 millió forint tő­két fektettek, de ehhez egy inkubációs fázisú invesztíciókat fi­nanszírozó elnyert támogatás is társult. Nemrég egy független cég a mintegy 950 millió forintos teljes befektetést csaknem 2 milliárdosra értékelte. A holdingot 2,5 milliárdos tőkével alapítják, és hasonló nagyságú forrást terveznek bevonni a követke­ző kibocsátásnál. A konstrukciójukban amellett, hogy likvid mó­don, rövidebb időtávokra is be lehet majd szállni technológiai befektetésekbe, a kockázatporlasztás is innovatív megoldás, hi­szen nem egy-egy cégbe kell invesztálni, így a befektetők nin­csenek kitéve egy-egy adott technológiai társaság egyedüli tel­jesítményének, hanem a portfólió összteljesítménye határozza meg a későbbi hozamot.

„Több mint húszesztendős tanácsadói és befektetői tapasztala­tom van, egyéves pénzügyminiszterségem alatt pedig ugyan­csak válságmenedzserként kellett »funkcionálnom«. Soha nem a jól bejáratott tevékenységek működtetésében voltam jó, ha­nem az újszerű környezethez való alkalmazkodásban, a piacépítésben és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások átalakításában. A kormányban vállalt időszakom alatt sem a költségvetést kellett hagyományos módon üzemeltetni, hanem megoldani, hogy a pénzügyi válság legmélyén is működőképes maradjon az ál­lamháztartás. A mostani munkámban is fontos a folyamatos al­kalmazkodás, az állandó válságkezelés, a folyamatos probléma­megoldás. Ez irányú menedzseri tapasztalataimnak igazán nagy hasznát veszem” – húzta alá a szakember, aki mindezt azzal indo­kolta, hogy relatíve kevés pénzből akarnak világmegváltó meg­oldásokat fejleszteni.

„Ha nemzetközi viszonylatban is komoly szereplők aka­runk lenni a technológiai befektetések piacán, akkor a kezelt va­gyonunk méretét 100 millió euró fölé kell növelni, mert ez az az eszközállomány, amelyből nemzetközi potenciállal rendelkező portfóliócégek nagyobb számban is ki tudnak fejlődni. Hosszabb távon persze szívesen felnőnénk a régió legnagyobb szereplői­nek a táborához, optimálisan 500 millió eurós eszközállományig bővülve, de persze azt sem bánnám, ha ennek egyszer a duplá­ját is el tudnánk érni” – tette hozzá Oszkó Péter.