Egy bolgár székhelyű cég (Expat Capital) úgy véli, hogy a régiós ETF-ek üzleti lehetőséget biztosíthatnak, miután lehetnek olyan befektetési alapok, amelyek az általuk könnyebben elérhető tőzsdéken (pl. a német tőzsdén) kereskednének közép-kelet európai és a balkáni országok tőzsdeindexeivel ETF formátumban. Az említett cég szinte az összes régiós indexre létrehozott ETF-eket, köztük a BUX-ra is. Egyelőre ezt még csak a bolgár tőzsdére vezették be – forrásgyűjtési fázisban – de terveik között szerepel az ETF bevezetése a nagy nemzetközi tőzsdékre. A kereskedési és alapkezelési költségek esetükben még az OTP ETF-nél is magasabbak.

Az ETF specialitása, hogy likviditásának két szintjét lehet megkülönböztetni. Az első szint az ETF mint instrumentum kereskedett mennyisége, azaz az volumen, amelyet piaci szereplők egymás közt adnak-vesznek. Ez tulajdonképpen egy hagyományos eszköz likviditási mutató, amely azt mutatja, hogy egy adott pillanatban kellő mennyiségű piaci érdeklődés áll-e rendelkezésre egy adott üzlet kivitelezéséhez jelentősebb árhatás nélkül.

A piaci ár helyességét (azaz az ETF piaci ára és a követett index nettó eszközértékének különbségét) a piaci arbitrázs folyamat biztosítja, azaz amennyiben az ETF ára eltér a valós eszközértéktől úgy az alappiacon végrehajtott műveletekkel és az ETF adás-vételével az egyensúly helyreállítható. Ezen kulcsfontosságú mechanizmushoz szükséges az alap piac elegendő mértékű likviditása, amely átvezet a következő szinthez.

A második szint az ETF által követett piac egyes eszközeinek a likviditása. A korábban leírt keletkeztetési eljárásnak köszönhetően akkor is létrehozható ETF, ha adott pillanatban nincs szereplő, aki az ETF-et eladni (vagy venni) szeretné. Természetesen a megkeletkeztetési folyamatnak is vannak költségei, ami kis mennyiség esetén szignifikáns lehet, de elviekben akkor is rendelkezésre áll a likviditás. Így, amennyiben az ETF által követett piac kellően likvid – mint a nagy fejlett tőzsdék esetén – akkor abban az esetben is kellően likvidnek tekinthető egy ETF, ha egyébként a piacon kereskedett volumen nem számottevő.

Természetesen egy speciális ETF megjelenése már önmagában is likviditásnövelő faktor lehet, így a folyamat valamelyest pozitív visszacsatolásokkal is jár, az indulásnál ugyanakkor egy bizonyos fokú likviditásra már szükség van az „üzembiztos” működéshez. Azaz fontos hangsúlyozni, hogy egy minimális küszöb likviditás mindenképp szükséges az összes indexben szereplő részvény esetében az ETF elindulásához, különösen igaz ez a nagyobb kapitalizációjúnak számító, de kis forgalmú papírok esetében.

Amennyiben a BUX indexből a 4 legnagyobb részvényt kiszűrjük (így megközelítőleg a BUMIX indexet kapjuk), és ezután a magyar viszonylatban közepes részvények likviditását vizsgáljuk, úgy jelenleg még korlátokba ütközhet egy működő ETF kialakítása. Piaci szereplők véleménye szerint a jelenleg Budapesti Értéktőzsdén forgó magyar közepes kapitalizációjú szektor részvényei nem elég likvidek ahhoz, hogy azokra ETF-et lehessen kibocsátani. A megvalósíthatóság vizsgálata során kulcskérdést jelöl a befektetői érdeklődés értékelése.