Innovatív, egyedi üzleti modellel szerzett rövid idő alatt elismerést és ért el pénzügyi sikereket is a főként acél- és műanyag termékek nagykereskedelmével foglalkozó Carboferr Zrt. A cég már a közeljövőben a tőzsdére lépést fontolgatja, hogy a bevonni tervezett plusztőkéből felgyorsítsa belépését más nagykereskedelmi üzletágakba, s pár éven belül megtöbbszörözze forgalmát.

„Ha tizenegy évvel ezelőtt megkérdezi, aligha mondtam volna, hogy acéltermékek kereskedelmével foglalkozom majd, azonban egy ultiparti alkalmával felmerült ötletből elindult az üzlet” – mesél a kezdetekről Fazekas Roland, a vállalat tulajdonos-vezérigazgatója. Első hallásra nem is tűnik soknak az ötvözetlen acéláruk magyarországi piacán elért 3 százalékos részesedés, hiszen egyrészt nem kis piacról van szó, másrészt olyan nagy játékosok uralják a terepet, mint a Thyssenkrupp-Ferroglobus vagy a Dunaferr, melyek a szektor mintegy felét lefedik. Mégis a Csepeli Szabadkikötőben, az „acélárusok utcájában” van helye a Carboferrnek is, amely 2016-ban már 4,6 milliárd forintos forgalmat ért el, holott az ágazat évszázados globális nagyvállalataival versenyez.

Hogyan tudott sikereket elérni egy hagyományos iparágban? Egyáltalán nem tradicionális üzleti modellel, hanem a digitalizáció vívmányait kihasználva: a szokásos nagykereskedelmi sémával szemben ugyanis nekik nincs saját raktáruk és logisztikájuk, mindkettőt alvállalkozók biztosítják számukra. Náluk „csak” beszerzés és értékesítés van. Fazekas Rolandot és tulajdonostárs feleségét, Fazekasné Mag Rozáliát is beleszámítva 21 fő dolgozik a kereskedőnél, miközben konkurenseik hatalmas telepeken nagy létszámmal, saját raktárral és logisztikával, így persze egészen más költségszinttel működnek. A kis létszám mellett a rugalmasságban támogatja őket a már említett legkorszerűbb technológiák használata is, a műholdas fuvarkövetéstől a teljesen online módon intézhető rendelésig. „Nagyságrendileg 300 ügyfelünk van. Közülük a kiemelt partnereknek természetesen van dedikált kapcsolattartója, ugyanakkor a megrendelők többségének alapvetően csak pár kulcstényező a fontos: a pénzükért a legjobb minőséget a leggyorsabban és a legpontosabban leszállítva szeretnék megkapni. A folyamat részletei nemigen érdeklik őket” – fejti ki Fazekas Roland.

A Carboferr üzleti modellje azért is unikális, mert a tulajdonosok az acélkereskedelem terén megszerzett tudásukat egészen más iparágakba is képesek voltak exportálni. Konkurenseik általában nem foglalkoznak más területtel, ám ők a bevételben kétharmados acéltúlsúly mellett műanyag granulátumok kereskedelmével, újrahasznosítható PET-darálék adásvételével is foglalkoznak, ami további 25-30 százalékos arányt képvisel a forgalmukban. Mi több, bevételük 5-10 százaléka erejéig néhány nagy külföldi FMCG-cég magyar képviseletét látják el, és nagy szupermarketláncoknak is szállítanak. Ha mindez nem lenne elég, a tervek szerint a gabonakereskedelemre szintén kiterjesztik innovatív nagykereskedelmi modelljüket, s a műanyag-feldolgozás terén is fejlesztenek majd.

Ezek azonban újabb befektetéseket igényelnek, ami külső tőke bevonását teheti szükségessé. Mint Fazekas Roland mondja, éppen ezért nyitottak arra, hogy a Budapesti Értéktőzsde formálódó kkv-platformján keresztül 1-2 milliárd forintos tőkét bevonjanak, a következő lépcsőben pedig vállalati kötvényeket bocsássanak ki. Ezzel a pótlólagos forrásbevonással az egy évtizedes távra tervezett 15 milliárd körüli árbevételt akár 2-3 esztendő alatt is elérhetik. Ráadásul, mivel egy alacsony fix költségű kereskedői modellt kell csupán „felskálázni”, így a háromszoros forgalmon nem háromszoros, hanem jóval nagyobb nyereség képződhet. Ez pedig igen attraktívvá teheti a középvállalat részvényeit és kötvényeit a budapesti parketten – vélekedik Fazekas Roland. Az, hogy a tulajdonos az uniós támogatásoknál és bankhiteleknél távolabbra is lát, ha forrásbevonásról van szó, onnan is fakad, hogy korábban a Transelektro mellett a Raiffeisen és a K&H Banknál is töltött be különböző vezetői pozíciókat. Foglalkozott ingatlanbefektetésekkel, cégeknek szánt mobilapplikációkkal (Mobilengine), a válság előtt még csőgyártással is. Ez utóbbi – a krízisben nem épp problémamentes – kaland vitte odáig, hogy rátalált a kereskedelemre, amelyben a mutatók szerint is igen jól megtalálta a helyét. Remélhetőleg rövidesen a befektetők is meglátják a lehetőséget a dinamikus középcég értékpapírjaiban.