A startupokra néha ferdén néznek az érettebb cégek, és sok esetben nem is véletlenül. Előfordul, hogy kevés tapasztalattal, ám annál nagyobb reményekkel próbálnak szerencsét egyetemista fiatalok. Főként a technológiai szektorban. Az AImotive éppen nem ilyen fiatal vállalat, mindenben rácáfol a startupokkal szembeni negatív sztereotípiákra. Elsőre nem nyilvánvaló, de komoly, közel két évtizedes szoftverfejlesztői múlt van az önvezetési technológiákkal 2011 óta foglalkozó AImotive háta mögött, valamint igen neves tőkebefektetők, hazai viszonylatban hatalmas kockázati tőkével. És bár egészen fiatalok is akadnak a csapatban, az alapítók, illetve a vezetők inkább igen kitartó, tapasztalt üzletemberekből és nemzetközi hírű kutatókból verbuválódtak.

Az innovatív kis-közepes vállalat komolyságát önmagában is jelzi, hogy tavaly már egymilliárd forint feletti forgalmat generáltak, az idén pedig tovább bővülő árbevételre számítanak. A létszámuk immár kétszáz fős, az év végére terveik szerint 230-an lesznek. Két esztendeje a Szilícium-völgyben működtetnek irodát és egy önvezető autókból álló kis tesztflottát, itthon pedig tucatnyi önjáró robotjárművük rója az utakat, tesztköröket – persze sofőri felügyelettel. Mindemellett Japánban és Finnországban is jelen vannak, s rövidesen Sanghajban nyitnak AImotive-képviseletet. Közúti tesztengedéllyel rendelkeznek Finnországban, Kaliforniában, Nevadában és Magyarországon is. Azonban nemcsak közúton, hanem a cég saját fejlesztésű szimulátorában is róják a kilométereket az autók. Jelenleg is dolgoznak nagy gépkocsigyártókkal, többek között a PSA-csoporttal együttműködve fejlesztenek .

Lépjünk azonban vissza az időben, és próbáljuk meg összerakni azokat a mozaikdarabokat, amelyek együttesen megmutatják e sikerhez vezető út térképét. A mára tehát kis-közepes hazai szoftverfejlesztő vállalattá vált AImotive alapjait Kishonti László közgazdász rakta le, közel két évtizede – meséli Debreczeni Gergely tudományos főtanácsadó. Kishonti László nemcsak pénzügyekkel vagy gazdasági újságírással, de programozással is foglalkozott a kilencvenes évek végén. Még az okostelefonok elődjeinek számító PDA készülékek is ritkaságszámba mentek, amikor a vállalkozószellemű fiatal nem talált kellően jó tesztprogramot grafikai processzorokhoz. Így hát tervezett egy azok teljesítményét mérő, úgynevezett benchmarkprogramot. A GFXBench néven ismert projekt pár év alatt a világ egyik legnevesebb grafikusi teljesítményt mérő szoftvere lett a mobilmegoldások és a beágyazott processzorok körében.

A piac konszolidációját felismerve az alapító új irányt keresett a cégnek. Kiváló ütemérzékkel indított kutatásokat az önvezető autózás terén 2011-ben, akkor, amikor a többség még nem is hallott effélékről. A technológia alapját az a felismerés adta, hogy a hardvertechnológia készen áll a mesterséges intelligencia által támogatott önvezető rendszerek futtatására.

A következő évek intenzív előkészítő kutatásokkal teltek: azt szerette volna bebizonyítani a csapat, hogy létre lehet hozni kamerákkal és beágyazott hardvermegoldásokkal önjáró szisztémát. A mai napig ez jelenti az AImotive versenyelőnyét a techóriásokkal szemben. A nagy vetélytársak ugyanis LiDAR-ral rakták tele máig működő robotjárműveik elődjeit is. A LiDAR tulajdonképpen lézeres radar, amelyből 4-5 darabra is szükség lehet egy autón, áruk pedig egyenként húszmillió forint. Ez pedig már önmagában lehetetlenné teszi, hogy a Google mai önvezető gépkocsijai tömegek számára jelentsenek megvásárolható alternatívát, bármennyire is csökken a jövőben az eszközök ára.

2015 közepére meg is született az első befektetői döntés. Ráadásul már kezdetben is neves nemzetközi beruházói kört sikerült felvonultatni. Az invesztorok kíváncsiak voltak a cégre, hiszen egyre jobban látszott, hogy az önvezetős technológia a jövő egyik „nagy dobása” lesz. Ennek megfelelően 2015 tavaszán már az ilyen fejlesztésekhez szükséges első körös (Series A) tőkét (2,7 millió dollárt, azaz bő 700 millió forintot) is olyan neves befektetők adták össze, mint a Robert Bosch Venture Capital, az Nvidia, a Tamares, a finn Inventure, a hazai Day One, valamint a Draper Associates. Ez utóbbi tőkealap egyik anyacége már a Skype korai befektetői közt is ott volt, az alapító Tim Draper pedig a legismertebb kaliforniai befektetők közé tartozik.

Ekkortájt csatlakozott a csapathoz Debreczeni Gergely. A meglehetősen szerény technológiai vezetőből szinte úgy kell kihúzni részecskefi zikusi eredményeit, pedig lehetne rájuk büszke, hiszen egy Nobel-díjas kutatási csapat egyik tagjaként dolgozott évekig, és a CERN-ben is kutatott. Mi köze a részecskefi zikának a mesterséges intelligenciához és az önvezetéshez? Az, hogy nemcsak a képeket, azaz utakat, közlekedési helyzeteket elemző fejlesztők, hanem a részecskefi zikusok is grafi kai kártyákat használnak különleges számításaik elvégzéséhez. Így jutott el az AImotive-hoz Gergely, aki azóta is Kishonti Lászlóval dolgozik az önvezető autók fejlesztésén.

Az első etapban az volt a cél, hogy bebizonyítsák: nem „mellébeszélés” – töredékes áron, széles körben elérhető, megfizethető eszközökből is lehetséges komplett közúti önvezetésre képes rendszert alkotni. A sikeres első lépéseket követően a következő befektetés (Series B) egy évvel később, 2016 márciusában érkezett. A 6,9 millió dollár közel kétmilliárd forintot jelentett, amit a felsorolt befektetők biztosítottak. Mivel az önvezetős szoftver egyre jobban működött, s a rendszert sikerült autógyárak számára nemcsak vonzóvá, de eladhatóvá is tenni, 2017 végére összeállt a Series C befektetési kör, nem kevesebb mint 37,9 millió dolláros, mintegy 10,8 milliárd forintos összeggel. Ehhez a „táborhoz” a korábbiak mellett a Prime Ventures, a B Capital Group, a Cisco Investments és a Samsung Catalyst Fund is csatlakozott.

A cég jelenleg azon dolgozik, hogy a technológiájukat minél inkább összhangba hozzák az autóipar szigorú szabványaival és biztonsági szabályaival. Emellett hangsúlyos a nemzetközi terjeszkedés is, a társaság hamarosan Ázsiában is tesztel. A szoftveres megoldásokon túl a vállalat nagy erőkkel fejleszti hardverarchitektúráját, amely a mesterségesintelligencia-futtatás rendkívül számításigényes feladatait hatékonyabban végzi el, mint a ma használt videókártyák. A hardverarchitektúra egy ház alaprajzához hasonlítható, a csipgyártók licencelhetik és beépíthetik a termékeikbe. Természetesen az AImotive saját autóiban is használni tervezi a technológiát, ezzel drasztikusan csökkentve azok áramfogyasztását. Debreczeni Gergely szerint ezek a befektetések egyértelműen bizonyítják, hogy a munkájuk nemcsak technológiai, de üzleti értelemben is ígéretes. Jelenleg számos nagy autógyártóval tárgyalnak hasonló kooperációról, mint a PSA-csoporttal meglévő együttműködés. Ezeknek a célja félönvezető rendszerek, például az autópályán történő haladást automatizáló megoldások biztosítása. Annak ellenére, hogy a teljes önjárás technológiailag megvalósítható lesz 2021–22-re, egy-két évtizeden át bizonyosan fokozatosan szivárognak majd át az autózásba az egyes robotsofőr-megoldások. Ez hatalmas üzleti potenciált jelent akkor is, ha csak a vezetőt segítő, nem pedig helyettesítő hardveres és szoftveres elemekről van szó. Ugyanakkor a csapat célja, hogy teljes körű önvezetésre képes, úgynevezett L5-ös rendszert alkossanak.