Az alapító tulajdonos, Vértes Gábor ügyvezető előbb választotta tanult szakmájául a nyomdaipart, mint hogy kiderült volna: a családjának két generációval korábban papíráruüzlete és kis nyomdája volt Budapesten. Innen ered a Pauker elnevezés; az egyik nagymama tiszteletére választották ezt a nevet.
Kapacitásuk mára európai összevetésben is jelentős, a Heidelberg Speedmaster XL ofszetnyomó gép napi 4-5 millió A4-es oldal nyomására képes. Ennek megfelelően a fő területük a 4+4 színes nyomtatás, amellyel többek között katalógusokat, prospektusokat, reklám- és marketingkiadványokat, magazinokat, egyéb újságokat, szórólapokat és természetesen könyveket állítanak elő.
A digitalizációra nem a nyomtatott áruk alternatívájaként (számos nyomdai terméknek, például közterületi plakátoknak, könyveknek régóta létezik digitális riválisa) tekintenek. Arra találták meg a választ a Paukerben, hogy az e technológia nyújtotta előnyök révén miként lehet az általuk előállított produktum jobb minőségű, mint akár húsz évvel ezelőtt. „Sokkal precízebb nyomatokat készítünk ma már, mint például az ezredfordulón” – vallja Vértes Gábor, utalva arra, hogy a nyomdai munkában már jóval kevesebb az emberi hiba lehetősége. Nyomat és utánnyomat közt a színbéli vagy minőségi különbség egészen marginális szintre csökkent. A nyomdaipar számára a külső környezet jelenleg kedvező. Három esztendeje a magyarországi könyvpiac forgalma évi 2-4 százalékkal nő, ami már jelentősnek számít (mindeközben a kontinensen az e-book-olvasási szokások nem változtak érdemben). Abból, hogy a kézzel fogható könyvek egyfajta reneszánszukat élik, a Pauker is profitál a színes kötetek gyártásának egyik vezető hazai szereplőjeként. A cégnél előállított, a visszajelzések alapján többségében ajándékozási céllal vásárolt könyvek darabszáma nagyobb ütemben bővül, mint a teljes magyar könyvpiac. Történik mindez ráadásul úgy, hogy a példányszámok továbbra is csökkennek. Újra rátalált a marketingszakma az igényes kiadványokra, katalógusokra. Vértes Gábor egyetért azzal, hogy számos B2B üzletet a weben kötnek meg a felek, de a beszállítók közti kiválasztásban újra felértékelődtek a papíralapú marketingkiadványok, prospektusok.
Enyhe túlzással élve digitális nyomdai szolgáltatóból ezerszámra válogathatnak a megrendelők. Bár a Paukernél nem a digitális nyomtatási megbízások teljesítése van a fókuszban, kis példányszámú megrendeléseket sem utasítanak vissza. Fő erősségük változatlanul a bizonyos volumen/példányszám felett verhetetlen íves ofszetnyomás. A nyomdaiparon belül elérhető eljárásoknak tulajdonképpen mind megvan a maga felvevőpiaca. Száz darab névjegyért felesleges a Paukertől ajánlatot kérni, de egy nagyobb szervezet számára, több száz munkavállaló kártyájáért már érdemes. Annak érdekében, hogy se elutasítani, se kiszervezni ne kelljen a kisebb darabszámú nyomdai megbízásokat, a Pauker nem a gépparkját bővítette digitális printerekkel, hanem két társcéget költöztetett az ipartelepre, így teljesítik a kis példányszámú könyvek és prospektusok iránti igényeket. Gyakori, hogy egy színes kiadvány megrendelése előtt szükséges néhány mintapéldányt legyártani, ilyen esetekben sokkal gazdaságosabb a digitális nyomtatókkal elkészíteni a könyveket, prospektusokat, szórólapokat.
A Pauker várhatóan átlagos esztendőt zár az idén, a szezonalitáshoz kapcsolódó szokásos kihívásokkal, kifejezetten gyenge évkezdettel és évek óta nem látott erős tavasszal. Jelenleg évi 500-600 megbízójuk van, köztük több osztrák és német megrendelő is. A cég tervei szerint 2019-ben 12 millió eurós árbevétel érhető el, az exportértékesítés 800 ezer eurót hozhat. A külpiaci kitettség alacsony szintű, de ezen változtatnának; bár a közép-európai országokban stabil lábakon áll a nyomdaipar, a magyar nyomdai szolgáltatók árai (a román piacot leszámítva) nem tekinthetők versenyképesnek. A hazai nyomdák (amelyek költségkeretét egyébként is feszíti a munkaerőhiány és a béremelések szükségessége) sokat veszítettek a versenyelőnyükből, mert a nyugat-európai riválisok is lejjebb vitték a szolgáltatásaik árát. Megtehették, ugyanis kapacitás bőven van: egy technológiai beruházás a modern nyomdaiparban gyakorlatilag 20-30 százalékkal növeli a legyártható nyomtatványok mennyiségét.
A szektor meghatározó szakkiállításán, a Drupán rendre megjelennek új nyomdagépek, többek között az ofszettechnológiában is. Vértes Gábor szerint viszont a jelenlegieknél gyorsabb gépekre aligha van szükségük a magyar szolgáltatóknak, s bizonyos részmunkafolyamatok elvégzéséhez továbbra is kell a humán erőforrás. Így 2023-ig nem is tervezik a géppark bővítését, ehelyett a hatékonyságnövelő, termeléstámogató szoftveres fejlesztések vannak napirenden. A következő években a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnökhelyettesi posztját is betöltő Vértes Gábor az ágazati munkabérek további emelkedésére és a munkaerőhiány növekedésére számít: „A szakma továbbra sem trendi a fiatalok körében, ez jórészt a mi hibánk.” A hazai piacon pedig a konszolidáció folytatódását, az ofszetnyomdák számának a megfeleződését várja. A külső környezet, a piaci kilátások, mint fentebb jeleztük, a nyomdaipar szemszögéből kifejezetten kedvezők. Olyan, korábban már „temetett” nyomtatványok élik a virágkorukat, mint például a direktmarketing-eszköztár máig megkerülhetetlen elemei, a kiskereskedelmi szórólapok.
A Pauker Nyomda vezetőjéről tudott, hogy rajong a festészetért, a társaság szívesen támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek ezzel kapcsolatosak. Társadalmi felelősségvállalásuk kiterjed a Bátor Tábor Alapítvány támogatására is. A cég egyik erőssége a vállalatvezető mögötti fiatal szakemberekből álló menedzsment, így – bár még nem aktuális a generációváltás – e tekintetben optimistán tekintenek a következő öt-tíz évre.