Matusz Balázs, elnök-vezérigazgató

Világéletében szakácsnak készült Matusz Balázs, a Zrt. elnök-vezérigazgatója. De nem a kudarc terelte más irányba, 1992-ben sikeresen futtatott fel egy francia éttermet Győrben. Akkor, 21 évesen ő lett Magyarország legfiatalabb vendéglőse. De hiába ment jól a Pierot, tulajdonosa felismerte, ezen a pályán le van korlátozva, nem tud léptéket váltani. Így amikor a helyiség bérleti díja két hónap alatt megduplázódott, a váltás mellett döntött.

“Gyártással és kereskedelemmel szerettem volna foglalkozni. Vendéglátósként tisztában voltam vele, hogy művészet vadhúshoz jutni, jó kapcsolatok kellettek hozzá. Ezért 1994-ben saját kezűleg összeraktam egy kis feldolgozóüzemet, vadásztársaságoktól beszereztem a vadhúst és feldolgoztam. Aztán elkészült az első árjegyzék, és az első étterem felvásárolta a teljes készletet” – elevenítette fel Matusz Balázs.

A húsfeldolgozóból kezdetben kézműves termékek kerültek ki, baconnel, szalonnával megtűzdelt vadhúsok; ezeknek pillanatok alatt akkora piacuk lett: meg is alapozták a cég jövőjét. Az első nagy lépés az alkalmazottak felvétele volt, aztán elindultak az infrastrukturális fejlesztések.

2000-ben felépült az első hűtőház, ezzel nagyjából egy időben egy külsős cég bevonásával reorganizálták az akkor már 3 milliárdos vállalatot, és elkezdtek nagyvállalati struktúrában dolgozni. Létrejöttek a különböző osztályok, és komoly igazgatókat sikerült bevonzani a szervezetbe. Egerben egy új hűtőház, Budapesten egy nagy telephely épült, erre már széles körben felfigyelt a piac.

Pedig Magyarországon konkurencia bőven van, olyanok is, akik közel azonos portfólióval rendelkeznek. Matusz Balázs szerint azért tudtak győztesen kikerülni a versenyből, mert a szolgáltatásuk színvonala magasabb a versenytársakénál, a vevők például biztosak lehetnek benne, hogy másnap megkapják a rendelést.

“A piacon általában két nagy probléma szokott előfordulni: hogy a vevő nem azt kapja, vagy nem annyiért kapja, mint amit és amennyiért rendelt. Nálunk ilyen nem fordulhat elő. Nagyjából két és félmilliárdos árukészlet van a hűtőinkben, de ehhez tartozik egy nagyon komoly ügyviteli rendszer is, amely nagy rugalmasságot tesz lehetővé és nagyon pontos működést garantál. Ezt nagyra becsülik a partnereink, ráadásul mi nem veszünk át olyan terméket, amit nem tartunk megfelelő minőségűnek” – mondta a cégvezető.

A Matusz-Vad kínálatából idővel kikopott a vadhús, maradt viszont minden más, amire a vendéglátásban szükség lehet, sőt olyan különlegességeket is forgalmaznak, mint a szuvidolt húsok, vagy éppen zebra-, teve-, láma- és bölényhús. Kifejezetten a vendéglátásra fókuszálnak, a büfészegmenstől a topgasztronómiáig, de elsősorban a közép- és felső kategóriában vannak jelen.

Ám éppen az éttermekhez kötődés miatt érintette nagyon érzékenyen a céget a tavalyi járványhelyzet, az árbevétel húszmilliárd forintról visszaesett tizennégymilliárdra.

“Egészen addig töretlenül mentünk felfelé, majd három nap alatt nyolcvan százalékkal esett vissza a forgalmunk. A költségeket azonnal le kellett faragni, a dolgozók létszámát is csökkenteni kellett. Szerencsére időben jött az újraindítás, így a készleteinket ki tudtuk tolni, mielőtt a szavatossági idejük lejárt volna” – elevenítette fel a cég legsötétebb napjait a vezérigazgató. Ekkor egy lakossági lábat is indítottak, elsősorban azért, hogy minél több munkatársat tudjanak megtartani, az ebből befolyó pénzt egy az egyben erre fordították.

A cég következő öt éves működése is összefonódik azzal, hogyan lábalnak ki az éttermek a járványhelyzet okozta sokkból. Matusz Balázs szerint a hazai vendéglátás szerkezetváltás előtt áll, elsősorban a változó fogyasztói szokások és az egekbe szökő bérköltségek miatt.

“Ausztriában már tizenöt éve az megy az éttermek többségében, hogy az előre elkészített alapanyagok mennek a sütőbe, így nagyon kis létszámú, képzetlen személyzet is el tudja látni a feladatokat. Ennek az az ára, hogy vidéken mindenütt ugyanaz a pár étel kerül az étlapra, de ott az emberek ezt elfogadták, és szerintem nálunk is ez fog történni. Mi nagyon rugalmasak vagyunk, próbálunk folyamatosan olyan alternatívákat kínálni az éttermeknek, hogy a lehető legkisebb szakértelem mellett tudjanak megfelelő minőségű produktumot előállítani. Most az a célunk, hogy olyan portfólióval rendelkezzünk, amivel fejleszteni tud a magyar vendéglátás. A Matusz-Vad az ilyen fajta innovációnak mindig is a zászlóshajója volt, hiszen mi hoztunk be elsőként számos különleges terméket, nálunk lehetett először fagyasztott finom pékárut kapni, ami mára mindent meghódított Magyarországon” – emelte ki a cégvezető, hozzátéve, hogy a vendéglátást sújtó munkaerőhiány őket is érinti. Az üzletkötés területén ugyanis séfeket alkalmaznak, mondván, ők tudják a legjobban megtalálni a közös hangot az éttermekkel. Ám értük most nagy harc folyik, és gyakran esik ki úgy kolléga, hogy kapott egy visszautasíthatatlanul jó ajánlatot egy étteremtől.

Matusz Balázs szerint, amit szerencsének hívnak, az valójában kemény munka, és a sok tapasztalat jó feldolgozása. Növekedés terén elsősorban az organikus fejlődést preferálja, de az utóbbi tíz évben azt sem tartotta ördögtől valónak, hogy hitelek segítségével nyújtózzanak nagyobbra. Persze odafigyelve, hogy ne finanszírozzák túl magukat, és a hitel ne veszélyeztesse a cég működését. Noha az igazgató úgy látja, egy cégalapító tudását és tapasztalatát lehetetlen reprodukálni, már gondolkodik a generációváltáson. Ígéretesnek tartja, hogy huszonhét éves fia náluk dolgozik mint marketing igazgató. Szorgalmasnak és motiváltnak tartja, és a közeljövőben el is kezdi annak mentén átstrukturálni a céget, hogy az könnyen vezethető legyen.