Miklós Nándor üzletfejlesztési igazgató, Szurdi Miklós ügyvezető, Sasvári László VP of talent development, Dombi Gergely CTO

„A kétezres évek közepén Magyarországon szoftvert az egyetemeken, bankoknál, telekommunikációs cégeknél és garázscégeknél lehetett fejleszteni. Mi ezeket mind kipróbáltuk” – mesélt a kezdetekről Szurdi Miklós. A cégvezető az egyetemi időszaka alatt azt tapasztalta, hogy általában elvont célokért kell küzdeni, ő viszont olyan munkát szeretett volna, ahol egy problémának van eleje és vége. A vágyott munkakörnyezetet a multinacionális környezetben sem találta meg, hiszen nem karriert szeretett volna építeni, hanem szoftvert. A kisebb cégeknél vonzó volt a nagyobb szabadság, azonban ez a munkaszervezés és mérnöki odafigyelés kárára ment.

„2006-ban elhatároztuk, hogy létrehozunk egy szakmai műhelyt, ahol jól is tudjuk érezni magunkat. Egy olyan szoftverfejlesztő céget képzeltünk el, amely hatékony szakmai műhelyként készít jó minőségű terméket az ügyfeleknek” – mutatott rá Szurdi Miklós. Így alakult meg a Sonrisa, amely spanyolul mosolyt jelent. Nem sokkal később Sasvári László is csatlakozott, és 2008-ban Pécsett is irodát nyitottak.

„Nem igazán való nekünk a szigorú időbeosztás, mert megöli az innovatív gondolkodást” – fűzte hozzá a cégvezető.

A hatékonyság és a minőség a kezdetektől fogva fontos volt az alapítók számára, ezért a legjobb eszközöket választották a hardverek és a szoftverek tekintetében egyaránt. Az alapítással egyidőben kezdtek szélesebb körben is elfogadottá válni a nyílt forráskódú szoftverek, és sikerült ezek közül azokat kiválasztaniuk, melyek azóta megkerülhetetlen alaptechnológiák lettek a világon. „A technológiai kíváncsiság kifizetődik: a fejlődéshez az ügyfeleknek szakértők kellenek, ehhez nekünk folyamatosan kíváncsinak kell maradnunk. Eleinte ezt a kollégák szakmai érdeklődése vezérelte, ma már egy belső fejlesztésű eszközünk a Technology Radar biztosítja” – tette hozzá Dombi Gergely.

A cég életében a beruházásokat sokáig a tulajdonosok finanszírozták. Az informatikai cégek nehezen kapnak banki finanszírozást, mostanra sikerült olyan banki partnereket találni, akikhez bátran fordulhatnak. A cégre jellemző stabil pénzügyi helyzet ellenére sem változtattak azon a stratégián, hogy a nyereség jelentős részét a cég fejlesztésére fordítják. A kutatás-fejlesztésben, a technológiai innováció finanszírozásában nagy segítséget jelentenek az EU-s és nemzeti pályázatok.

„Az indulás utáni években a Sonrisa organikusan fejlődött, ekkor csatlakozott hozzánk Nándor” – elevenítette fel a cégvezető. Miklós Nándor üzletfejlesztési igazgató korábban egy nagy nemzetközi vállalatnál dolgozott, néhány baráti beszélgetés után úgy érezte, itt az ideje váltani. Az új társ komoly változásokat hozott a cég életébe. A szoftverfejlesztő cégeknek a magyar piac csak organikus növekedést biztosít. Nándor sok éves tapasztalata jól jött az első amerikai ügyfelekkel való üzletkötések során. A legtöbb céggel a mai napig sikeresen működnek együtt.

„Megtanultuk, hogyan lehet elosztottan dolgozó, többnyelven kommunikáló csapatokkal sikeresen szoftvert gyártani. Magyarországon ekkoriban még az volt a bevett gyakorlat, hogy hasonlóan az építőipari folyamatokhoz, előre elkészítettük a terveket, legyártottuk a terméket, majd átadtuk a megrendelőnek, aki vagy elégedett volt vele, vagy sem.

Az Egyesült Államokban másképp mentek a dolgok, ezért mi is váltottunk az agilis módszertanra, és az ezt támogató szoftveres megoldásokra. Ezzel az elsők között voltunk a hazai piacon” – mutatott rá a cégvezető.

A tengerentúli megbízás jókor jött a cégnek, az amerikai piac a méreténél fogva is jóval több lehetőséget biztosít a növekedésre, és az első sikeres projektek mágnesként vonzották az újabb megrendeléseket. A növekedéshez szükséges strukturális változások miatt keletkező problémákat a cég életében kezelni kellett, hiszen az alapértékeket, a jó hangulatú szakmai műhelyt mindenáron szerették volna megőrizni.

„Fontosnak tartjuk, hogy mindenki mindenkit ismerhessen az irodában, bár ez egy bizonyos létszám fölött lehetetlennek tűnhet. Mi ezt a szempontot figyelembe véve tervezzük az irodáink méretét. Ma már hét különböző városban működik a cég, a határokon belül Budapesten, Debrecenben, Szegeden és Pécsett, azon túl pedig Erdélyben (Nagyváradon és Marosvásárhelyen), valamint a Vajdaságban, Szabadkán. Nem véletlenül esett a választás ezekre a városokra, mindegyikben színvonalas egyetemi képzés működik. A Sonrisa stratégiai céljának tekinti, hogy erősítse e képzési helyeken folyó oktatást, és lehetőséget biztosítson a pályakezdő szoftverfejlesztőknek. Immár az akvizícióban is van tapasztalatuk, két kisebb céget is felvásároltak az elmúlt években, és terveznek továbbiakat is.

A koronavírus-válság kezdeténél kialakult bizonytalan helyzetben is arra helyezték a hangsúlyt, hogy minden egyes kollégát megtartsanak.

„Nem az volt a legfontosabb, hogyan alakul az EBITDA, összehívtuk az összes kollégát, megmondtuk, hogy senkit sem fogunk elbocsájtani. Ugyan nem tudtuk használni az irodáinkat, de mi azon szerencsés cégek közé tartoztunk, ahol a régóta kialakult munkafolyamatok home office-ból is kiválóan működtek, így a változás nem ért felkészületlenül minket” – húzta alá Szurdi Miklós, aki az elmúlt évek legnagyobb tanulságának azt tartja, hogy a cég értékeinek megőrzése nagyon fontos és megtanultak nemet mondani. Így lett a Sonrisa védjegye a megbízhatóság és az átláthatóság, ezért működnek jól a hosszútávú kapcsolatok az ügyfeleikkel, akikre partnerként tekintenek.