A konferencián ezúttal is hangsúlyosan megjelent a Budapesti Értéktőzsde – a fenntartható finanszírozásról szóló szekcióban dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Dobos Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vállalkozásfejlesztésért felelős helyettes államtitkára mellett Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is előadást tartott, amelyben többek között az ESG-szemlélet térnyerésének mozgatórugóira, a szabályozási környezet változásaira és a tőzsdék, azon belül is a Budapesti Értéktőzsde szerepvállalására is kitért.
Szintén a fenntarthatósági szekcióban került sor arra a panelbeszélgetésre, amelynek során dr. Szalay Rita, a BÉT külső tőkepiaci szakértője Pókos Gergellyel, az OTP Bank ügyvezető igazgatójával, Töreki Péterrel, a MOL finanszírozási vezetőjével és Vajda Attilával, a Vajda-Papír ügyvezető igazgatójával beszélgetett.
A panelbeszélgetés azt a témát feszegette, hogy milyen hatással van a kialakult válsághelyzet a vállalati szférában elindult fenntarthatósági folyamatokra és fordítva: a fenntartható működés mennyiben segíti a vállalatokat abban, hogy a válsághelyzeteket kezeljék, túléljék.
Töreki Péter elmondta, hogy a MOL, olajipari vállalatként elsősorban tevékenységeinek környezeti hatásaira fókuszál a fenntarthatósági törekvéseiben, emellett azonban odafigyel a társadalmi aspektusokra is (mint pl. a női egyenjogúság kérdése), illetve tőzsdei cégként természetesen a magas szintű transzparencia, és a vállalatirányítási kérdések is folyamatosan szem előtt vannak. Kiemelte továbbá a minősítés (rating) fontosságát, és az azzal kapcsolatos problémát, hogy a piacon sok különböző szolgáltató van, de nincs egységes metodológia és ez megnehezíti a kiadott minősítések értelmezését, felhasználását.
Vajda Attila azt hangsúlyozta, hogy a Vajda Papír Kft. szintén olyan iparágban működik, ahol a környezetvédelem kiemelt szerepet tölt be, ezért már évek óta figyelmet fordít a fenntartható működésre, a zöld átállásra, amelyet zöld kötvény kibocsátással is támogatott. Ez sokat segített abban, hogy a jelenlegi energiaválság ne érje felkészületlenül a céget.
Pókos Gergely is megerősítette a minősítésekkel kapcsolatos aggályokat, továbbá kiemelte, hogy a fenntarthatóság bonyolult szabályozása, túlmisztifikálása problémás, de vannak olyan közös témák, mint pl. az energia, a közlekedés és az ingatlan, amelyekhez a vállalatok többsége tud kapcsolódni, és ahol szinte mindig lehet fejlesztési célokat találni. Véleménye szerint az ESG iránti érdeklődés nem fog lankadni a jövőben, elképzelhető, hogy a vállalatok átmenetileg a legkritikusabb, sürgős ügyekre fókuszálnak majd, de hosszú távon a fenntarthatóság iránti elköteleződés megmarad.
Szalay Rita azzal zárta a panelbeszélgetést, hogy a fenntartható működés láthatóan ma már alapelvárás a befektetők, a gazdasági szereplők, sőt az egész társadalom részéről, és egyértelműen segíti a kockázatkezelést, hosszútávú tervezést, hiszen pont arról szól, hogy a vállalatok folyamatosan monitorozzák, hogy milyen hatással vannak a környezetükre és a környezetük milyen hatással van rájuk, így könnyebben fel tudják ismerni a problémás területeket, piaci tendenciákat is.