A hazai monetáris politika 2015-ben is folytatta kamatcsökkentési periódusát, melynek eredményeként a jegybanki alapkamat minden korábbinál alacsonyabb szintre süllyedt. Ennek, valamint egyedi tőzsdei vállalati sikereknek és a javuló gazdasági kilátásoknak köszönhetően a BUX index 2015-ös teljesítménye globális zinten is kiemelkedő volt a maga +43,8% éves hozamával, így sikerült behoznia az elmúlt évek lemaradását a globális piacokhoz képest.

A kedvező makrogazdasági környezet mellett a BÉT év végén megvalósult tulajdonosváltása is lehetővé teszi, hogy a jövőben tovább erősödjön a magyar tőzsde. 2015 decemberében ugyanis az MNB többségi részesedést szerzett az újkori történetének 25. évfordulóját ünneplő intézményben, amely így ismét nemzeti tulajdonba került. A tulajdonszerzéssel az MNB kiemelt célja, hogy egy új stratégia alapján fejlessze a tőzsdét, és megfelelő méretű, hatékonyan működő tőkepiacot alakítson ki. A stratégiai célok elérését segíti a most kialakult, hatékony működést biztosító tulajdonosi szerkezet, valamint a kormánnyal történő együttműködés a magyar tőkepiac fejlesztése érdekében. Az MNB számos olyan újítás bevezetésére készül, amelyek a hazai tőkepiac fejlesztését és a tőzsde erősítését szolgálják, továbbá, amelyek megfelelő ösztönzőket biztosítanak a hazai tőzsdei kibocsátók és befektetők számára. E stratégia eredményeként egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi rendszer jöhet létre az országban, amely hatékonyabb módon szolgálja  a gazdasági növekedést. Ennek érdekében a tőzsde új szolgáltatások, szekciók bevezetését tervezi globális kapcsolatrendszerének erősítése mellett.

A magyar tőzsde teljesítménye 2015-ben

A BUX index értéke 15.687 és 23.964 pont között, az előző évinél jóval szélesebb sávban mozgott. A régiós mozgásokat összesítő CETOP20 index alacsonyabb szinten zárta az évet, míg az európai trendeket mutató Dow Jones STOXX 600 csak alig tudott magasabb szintre emelkedni a 2014-es záró értékéhez képest. A budapesti indexek összetételében több ízben is történt változás a tavalyi évben: a BUX index kosarába bekerült az ELMŰ, az ÉMÁSZ, a Graphisoft Park és a Zwack, míg a  Danubius, a Synergon és a TVK részvényei kikerültek abból; a kis és közepes méretű vállalatokra fókuszáló BUMIX indexben a Danubius és a TVK részvényeit az ELMŰ, a Masterplast, a Norbi Update és a Plotinus váltották fel.

Indexek relatív teljesítménye 2015-ben

A BÉT azonnali piacának forgalma 2015-ben 14,6%-os növekedést mutatott az előző évhez képest: a befektetők összesen 2.225 milliárd forint értékben bonyolítottak le tranzakciókat. Az azonnali piac forgalmának 96,1%-át kitevő részvénykereskedés mellett az azonnali piac második legnagyobb részesedésével (3,3%) rendelkező strukturált termékek forgalma 36,1%-kal bővült 2014-hez képest, valamint a 0,6%-os részesedéssel rendelkező befektetési jegyek forgalma 56,4%-kal tudott bővülni.

A BÉT-en jegyzett részvények átlagos forgási sebessége a 2014-es évihez hasonlóan alakult, 46,2%-os értékével azonban még mindig kiemelkedő likviditást mutat európai szinten is. Ennek megfelelően a BÉT-en jegyzett részvénykapitalizáció közel fele gazdát cserélt az elmúlt év során.

2015-ben a hazai bluechip részvények forgalmi megoszlásában csekély súlyponti átrendeződés történt a megelőző évhez képest. Az OTP súlya 58,7%-ról 55,3%-ra csökkent, míg a 2014-ben harmadikként végző, 13,1%-kal rendelkező MOL feljött a második helyre 19,3%-os részesedéssel, megelőzve a  Richtert, melynek súlya 19% maradt.  Ezzel párhuzamosan a Magyar Telekom súlya 6,6%-ról 4,8%-ra csökkent, míg a korábban ötödikként végző FHB helyét az ANY vette át 2015-ben 0,2%-os súllyal. Ennek megfelelően a magyar részvények tőzsdei kereskedelme továbbra is nagyfokú koncentrációt mutat, mivel az öt legnagyobb részvény felelős a teljes részvényforgalom 98,7%-áért. A hazai részvények kereskedésében a BÉT tovább növelte meghatározó szerepét, ugyanis a részvény-tranzakciók értékének 67,8%-a a BÉT-en került lebonyolításra a 2014-es 64% helyett. Ez kiemelkedően magas aránynak számít a jelenlegi piaci töredezettségi tendenciák mellett. A forgalom 31,5%-át kötötték OTC ügyleteken keresztül a befektetők, míg az egyéb tőzsdéken összesen csak a forgalom 0,7%-a ment keresztül.

A Budapesten listázott részvények piaci kapitalizációja jelentős mértékben nőtt az előző évhez képest: az év végi 5.067 milliárd forintos értéke 33,8%-kal haladja meg az előző évi adatot. A növekedés elsősorban a legnagyobb papíroknak volt köszönhető: a MOL árfolyama 23,5%-ot,  a Magyar Telekomé 20,1%-ot, az OTP részvényeké 57,4%-ot és a Richter értéke 55,5%-ot nőtt 2014-hez képest. A BÉT Standard kategóriájában jegyzett kisebb vállalatok közül többnek is sikerült növelnie tőzsdei árfolyam-értékét, melyek közül a 3 legkiemelkedőbb: az ELMŰ 65,2%-kal, az ÉMÁSZ 57,5%-kal, míg a BIF 33,4%-kal zárt magasabb árfolyamon az előző évhez képest (2. táblázat).

A forgalomban lévő instrumentumok száma 11%-os csökkenést mutatott az előző évhez képest, amit elsősorban a kötvények számának csökkenése magyaráz: a 2014 év végi 130-ról 85-re csökkent. A 45 részvény mellett, 107 strukturált termék, 143 befektetési jegy, 25 jelzáloglevél, valamint 22 BÉTa piaci termék volt elérhető 2015 végén a budapesti tőzsdén keresztül.

A BÉT derivatív piacán 2015-ben 2.763 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak a befektetők, mely 13%-kal múlja felül az előző éves adatot. Ez összesen közel 8,6 millió darab kontraktus megkötését eredményezte, ami 15%-kal magasabb a 2014. évinél. A származékos piaci emelkedést a határidős devizák árfolyamértéken vett forgalmának 29%-os emelkedése húzta magával, a többi termékben jellemzően forgalomcsökkenés volt tapasztalható. Továbbra is a határidős devizák a legnépszerűbb származékos piaci termékek, amelyek 88,7%-ra emelték részesedésüket a derivatív forga-lomból a tavalyi 77,7% helyett.

A BÉTa piacon keresztül elérhető 22 külföldi részvény napi átlagos forgalma 19,4 millió forint volt 2015-ben, ami 8,6%-kal haladja meg a 2014-es értéket.

BÉTa piaci részvények forgalma

_{Forrás: BÉT}

2015-ben jelentősebb mozgások voltak tapasztalhatóak a tagoknál, hiszen a Buda-Cash 2015 márciusában, a Hungária és a Quaestor áprilisban hagyta el a BÉT szekcióit, míg a Hungarograin saját kérésére vonult ki teljesen a BÉT-ről decemberben. Az év utolsó hónapjában az NHB-t vette fel a BÉT a részvénypiaci szekciójába, valamint a BÉTa piacra.

A BÉT adatszolgáltatóinak száma a 2015 harmadik negyedévi statisztikák alapján az előző év azonos időszakához képest hasonlóan alakult: 44 vendor és 39 New Original Works (NOW) felhasználó van regisztrálva. A BÉT által biztosított adatokat összesen 14.633 végfelhasználó éri el, ezen belül 5.881 professzionális előfizetőt és 8.752 a magánbefektetőt regisztrált a tőzsde.

2015-ben új vállalatok nem jelentek meg a tőzsdén, azonban a BÉT több potenciális kibocsátóval folytat tárgyalásokat az esetleges tőzsdére lépésről. A BÉT-en jegyzett vállalatok körében tőke-emelésből származó részvények bevezetésére három alkalommal került sor, együttesen közel 750 millió forint értékben. A korábban listázott cégek közül a Hun Mining, a TVK, a Business Telecom és a Danubius hagyta el a parkettet. A hitelpapír szekcióban új kötvénykibocsátóként a Magyar Fejlesztési Bank jelent meg.

Historikus adatok letöltése